Regénykalauz

Ez az írás abban segít, hogy eligazítsa azokat, akik még csak most ismerkednek a MAGUS világával, és nem tudják, hol is kezdjék az olvasást. Két évtized alatt elég sok regény, antológia, és egyéb kiadvány jelent meg, így már a mennyiség is akadály lehet, de a színvonal, a kanonikusság is megkérdőjelezhető olykor. Próbáltam úgy összegyűjteni a MAGUS irodalom címeit, hogy az lehetőleg az általános vélekedést tükrözze, így tehát az alábbiak nem feltétlenül a saját véleményemet tükrözik, és sok tapasztaltabb olvasó véleményével is ütközhetnek.

Hogyan kezdjem?

Természetesen a MAGUS alapműveivel. A világot Wayne Chapman és Dale Avery alkották meg, de – főleg a korai szakaszban – rajtuk kívül többen is világteremtő könyveket alkottak. Mint a világtermető műveknél sokszor, ezeknél is gyakran ütközhetünk olyan érdekességekbe, amelyek azóta már talán nem annyira kanonikusak, de ettől még kiváló írásokkal van dolgunk. Nézzük, mi tartozik ide.

Wayne Chapman: A halál havában – Az első MAGUS regény, és egyben a hatrészesre tervezett Gorduin-ciklus második része (a később íródott Csepp és tenger az első). Itt még nem volt annyira kiforrott sem Tier nan Gorduin karaktere, sem Ynev világa. Később bővült és csiszolódott a szöveg, ezért csak a 2000 után megjelent változatokat érdemes belőle beszerezni (Ronin vagy Delta Vision).

Wayne Chapman: Észak lángjai – Grandiózus, hősies Gorduin-regény, ami annyira nem megszokott a MAGUS-ban. Ez volt a második regény ezen a világon, így ez is finomodott az évek során, szintén a 2000 utáni verziókat kell keresni belőle (Ronin, Delta Vision).

Wayne Chapman: Karnevál – Sokan a MAGUS- és az egész magyar fantasy irodalom csúcspontjának tartják. Gorduin itt kevésbé legyőzhetetlen, és az események sem annyira nagyívűek. Ez a regény már nem sokat változott, lehetőleg az egykötetes verziót érdemes belőle beszerezni (Inomi, Delta Vision).

Dale Avery: A renegát – Annak idején nagyot szólt ez a regény, és bár mára már talán sokan látják a hibáit, de szeretik így is. Az első komoly történet, ami Dél-Yneven játszódik, dzsadokkal, krániakkal, fejvadászokkal, aquirokkal, amundokkal. Bármelyik kiadás jó belőle, mivel sajnos az író korán távozott a MAGUS szerzők sorából, így a szövegen sem csiszolt később. Több újrakiadás volt belőle, a legutóbbi (Tuan) talán emberi áron beszerezhető.

Jan van den Boomen: Morgena könnyei – Ynev világának egyik legegyedibb részét, Toront köszönhetjük az írónak, ami itt jelenik meg először igazán nagy terjedelemben. Érdekes módon csak egyszer volt belőle újrakiadás (Delta Vision).

Raoul Renier: Acél és oroszlán – Nagyon korrekt regény, amiben az író még nem kísérletezett annyit, mint később, de így is – vagy épp ezért – élvezetes olvasmány. Több kiadást is megért, valószínűleg csak a legutóbbi (Delta Vision) beszerezhető.

Kráni krónikák (antológia) – Ez a novelláskötet csinált az átlaggonosz Kránból elvont, beteg, de épp ezért egyedi gonosz birodalmat. Nehezen beszerezhető, érdemes inkább a Holdak és vándorok című gyűjteményt beszerezni (Valhalla), abban benne van az összes novella ebből a kötetből, és rajtuk kívül még elég sok másik is.

Raoul Renier: Pokol – Krán a maximumra pörgetve, regénnyi terjedelemben. Valószínűleg csak az újabb kiadás beszerezhető belőle (Fekete Torony/Delta Vision).

Ian Russel: Fogadalom – Dél-Ynev elhanyagolt részeibe lehet életet ez a könyv. Eddig még csak egy kiadás volt belőle (Inomi).

Wayne Chapman: Garmacor címere – Szintén Dél-Yneven játszódik, bár itt inkább a főszereplő karaktere érdekes. A Tuanos változat a legutóbbi belőle.

John J. Sherwood: Hőseposz – Az elfeket, az orkokat, és az ősi korokat is más megvilágításba helyező, kitűnő regény. Még nem volt belőle újrakiadás, az Inomis példányt kell felhajtania, aki el akarja olvasni.

Elolvastam a klasszikusokat, hogyan tovább?

Mondanám, hogy olvassátok el a fenti könyvekkel elkezdett sorozatok többi részét, de sajnos a MAGUS-ban nagyon jellemző, hogy évtizedek óta íródó sorozatok folytatására kell hiába várnunk. Ezért inkább írókat és könyveket ajánlok, amelyeket a fentiek után vagy mellett érdemes olvasni (a fentieknél kicsit szubjektívebben).

Antológiák – A novelláskötetek jellegűkből fakadóan hullámzó színvonalú írásokat tartalmaznak, de ugyanezért mindegyikben van legalább néhány olyan írás, amiért érdemes beszerezni őket. Így tehát ezekből az összeset ajánlom. Kezdésnek mondjuk a Bíborgyöngyök trilógiát, ami amellett, hogy a MAGUS irodalomban egyedülálló módon befejezett, még végig jó színvonalat is hoz. A régebben megjelent novellák nehezebben beszerezhetőek, de a jobbak előbb-utóbb meg fognak jelenni valahol (sajnos más felosztásban, mint eredetileg, aminek a veteránok nem annyira örülnek, de ez van). Van ezért néhány antológia, amelyet nem ajánlok, mivel túlsúlyban vannak bennük az alacsony színvonalú írások, vagy legalábbis egyéb problémákkal küzdenek: Hadak árja (Inomi), Alidax gyöngyei (ezt csak a deltás verzió miatt), Gro-Ugon farkasai (Tuan), Orwella árnyéka (Tuan), A hit városa (Delta Vision).

Írók – Konkrét regények helyett inkább írókat ajánlanék, mivel aki egyszer jót írt, az később is valószínű, hogy hozza a szintet (egy-két kivételtől eltekintve).

  • Wayne Chapman (összes, bár a Keleti széllel érdemes kivárni, míg a végleges változat megjelenik)
  • Raoul Renier (összes)
  • Jan van den Boomen (összes)
  • John J. Sherwood (összes)
  • Luis Saul (összes)
  • Ryan Hawkwood (összes)
  • Ray O’Sullivan (összes; nem mindenki szereti a könyveit, pl. én sem)
  • Indira Myles (csak egy könyve volt eddig, a Sorsvető)
  • Eric van Dien (sokak szerint az első könyve, a Bábjáték nem jó; szerintem a többi sem, de sokan szeretik)
  • Alan O’Connor (vele óvatosan, mivel komolyan esett a színvonal nála az utóbbi években; ami jó: Kék éjszakák árnyai, Hollóidők, A vas ideje)

Rendben, de mit kerüljek?

A MAGUS irodalomba becsúszott néhány igazán alacsony színvonalú, és/vagy közutálatnak örvendő könyv is. No meg vannak olyanok is, amelyek egyszerűen csak heves vitákat generálnak. A régen megjelenteket nem lesz nehéz elkerülni, mivel értelemszerűen nem volt belőlük újrakiadás, de azért az újak között is vannak érdekes darabok.

  • Martin Clark Ashton: Shadoni krónika (általános fantasy, Ynevhez nem sok köze van, ráadásul rekord rövid idő alatt lett összedobva)
  • Aalish D’Mohlen: Homokszem csupán… (az abszolút mélypont)
  • Alan O’Connor: Aquir gyűrű (gyenge sztoriba szőtt gyerekes hülyeségek)
  • Alan O’Connor: Gorviki vér (eleve gyenge kalandmodulokból írt novellafüzér, szenvedés végig)
  • Eric Crowe: Ryeki tűz és Gorviki pokol (ne tévesszen meg senkit, hogy két regény is megjelent tőle, mindkettő nagyon rossz)
  • Harold Barouche & Ian Russel: Ranagol áldásával (sokan nem szeretik, mivel csak a végén derül ki, hogy ynevi meseregényről van szó; szerintem viszont a MAGUS irodalom egyik csúcsa, csak nézzünk rá az írók neveire)
  • Keith Alanson: Por a porhoz (kicsit talán túl könnyed sokak ízlésének)
  • W. Hamilton Green: Renegátok (túl sűrűre sikerült, ami a laza nyelvezettel együtt sokaknál kicsapta a biztosítékot; manapság egyre többen ismerik el, hogy talán mégsem annyira rossz)

A fentiek mellett érdemes még odafigyelni az újrakiadásokra is. Főleg a novellákra jellemző, hogy a régebbi Legendák és Enigmák kötetek darabjai más összeállításban (pl. író szerint csoportosítva) újra felbukkannak, így kétszer vagy többször vesszük meg ugyanazt. Ebben különösen a Tuan jeleskedett, de a Delta Vision is kezdi már. Bár elismerem, hogy más választásuk nem nagyon van, hacsak be nem jönnek az e-könyvek, hogy rugalmasabbá tegyék az újrakiadásokat.

Elolvastam mindent, de még többet akarok

Nagyon helyes. Ha idáig jutottál, érdemes körbenézni a konkrét irodalmi műveken túl is. A szerepjáték könyvekben rengeteg információkban gazdag és érdekes leírás kapott helyet, ezek közül az alábbiakat érdemes felhajtani.

  • Wayne Chapman: Geoframia (összefoglaló jellegű könyv Ynevről, kezdőknek szerintem nem rossz, de ha már mindent elolvastál, túl sok újat nem fog mondani)
  • Summarium (csak aranyárban beszerezhető, minimális rendszerkedés mellett irodalmi szintű hátteret ad az elfeknek, a törpéknek, az orkoknak, és az aquiroknak; ezeket a részeket a Delta Vision tematikus novelláskötetek részeként, felfrissítve tervezi kihozni, de erre valószínűleg még éveket kell várni)
  • Toron (rendszer nélküli világleírás a terület szakértőjétől, részletes, magas színvonalú munka)
  • Enoszuke és Az Északi Szövetség (ezt a két könyvet a Szürkecsuklyások írták; elég száraz, unalmas, és nem túl eredeti világleíró kötetek, de azért jópár érdekességet találhatunk bennük)

Remélem, segítettem e gyakran felmerülő kérdést megválaszolni, és így mindenkinek könnyebb lesz eligazodni a MAGUS regények világában. A gyűjtők, a kompletisták, és akik szeretnének lépést tartani az újabb megjelenésekkel, természetesen használják az Enrawelli Tudástár irodalmi és világleírós kiadványlistáit.

24 hozzászólás

  1. Dreid said,

    2011. január 22., szombat - 5:37 du.

    Azért Sherwood -al vigyázni kell, az novelláinak a 70%-a rossz. De pl az Abbit királynő is közepes…

    Luis Saul Csak a második regényét olvastam, az elég gyengére sikeredett…

    A többivel nagyjából egyetértek.

  2. Narmor said,

    2011. január 23., vasárnap - 8:53 de.

    Dreid: A novellák terén nem tudok vitatkozni, nem olvastam őket, csak egyet. Az Abbitkirálynő viszont az egyik legjobb magus regény. A témaválasztása és a tálalása is kifejetetten tetszett, de főleg a tálalása, a historikus fantasy felől ragadja meg Ynevet. Jó lenne még ilyet olvasni. Sokat.

  3. Tograh Silur said,

    2011. január 23., vasárnap - 11:05 du.

    Nekem kifejezetten tetszett Saul második könyve ami a Boszorkányhadúr címet viseli. Igaz az első könyve a Della bábjai az már kevésbé.
    Sherwoodról meg annyit, hogy kezembe került végre a Hallgat az ég c. antológia, és ez volt az első MAGUS könyv amit a 2. oldalnál letettem és valószínű egy darabig ki se nyítom………és ő követte el az első novellát.

  4. Leonidas said,

    2011. január 24., hétfő - 10:45 de.

    Sherwood novelláit nem nevezném rossznak,inkább újszerűnek.Sokszor szokatlan a M* olvasók számára,ezért páran talán nem szeretik.
    Az Abbitkirálynő regénnyel kapcsolatban nem osztom Dreid nézetét.Jól megirt regény,sőt szerintem a legjobb amit a Tuan kiadó regények terén kiadott.Azért el kell ismernem,hogy a Százháború Sherwood legjobb irása,egy percig sem bántam a megvételét.

    Luis Saul regényeit nem ismerem,de olvastam az orkos antalógiákba irt novelláit.Őszintén szólvan nem voltam elégedett a novellák szinvonalával.Bár ez távolról sem jelenti azt,hogy a regényei rosszak lennének,én mégsem fogom beszerezni ,és elolvasni a Della bábjait vagy a Boszorkányhadurat.
    Üdv!

  5. Marcus said,

    2011. január 24., hétfő - 8:34 du.

    Sziasztok!

    Sherwood bevallottan szeret kísérletezni a novelláiban, az Abbitkirálynő pedig egyedülálló kategóriát képvisel a MAGUS regények között, ezt figyelembe kell venni. Nekem jó ez a frissesség, nagyon kell a MAGUS-ba.

    Leonidas: Ne tévesszen meg, hogy Saul novellái sok rossz novella között kaptak helyet, vagy hogy a Tuan adja ki a könyveit. Szerintem legalább az egyik regényét (ha más nem, kölcsönkérve) próbáld be.

  6. Leonidas said,

    2011. január 26., szerda - 12:50 du.

    Marcus:Megvenni biztos nem fogom,de talán sikerül kölcsönkérni.Egyébként a Tuan kiadó M* könyveit nem olvasom,legalább is az utolsó kettőt nem olvastam.Az indok egyszerű,nagyon gyenge szinvonalú M* könyveket sikerült kiadniuk.Különösen az Orvella árnyéka és a Gorviki vér elolvasása után döntöttem úgy,hogy több esélyt nem kapnak.Na jó a Hollóidők 3 talán el fogom olvasni.
    Üdv!

  7. Marcus said,

    2011. január 26., szerda - 7:48 du.

    Sziasztok!

    Leonidas: Igen, az Orwella és a Gorviki vér nálam is pontosan ugyanezt eredményezte, csak én ezekkel együtt vettem meg a Della bábjait is. 🙂 Az első kettő miatt sokáig jegeltem Saul könyvét, aztán nagy nehezen rávettem magam, és nagyon pozitívan csalódtam. A Boszorkányhadurat még nem olvastam, de szerintem az is kellemes szórakozás lesz. Új írók Tuanos könyveit viszont biztosan csak egyértelműen jó vélemények hatására fogom megvenni (pl. most februárban is jön egy ilyen).

  8. Jose said,

    2011. március 15., kedd - 5:00 du.

    Szőrszálhasogatás, de akkor már megemlíteném az alapművek közt Raoul Reiner-től a Korona és Kehely-t.

    Vagy tíz éve olvastam utoljára MAGUS-t, de Shadoni Krónika… az istenek óvjanak tőle, kedves leendő olvasó! 😀

  9. dan Doren said,

    2011. március 15., kedd - 7:10 du.

    Sziasztok!

    Beleolvastam a “Homokszem csupán” című írásba. Attttyaúúúristen! Ez valami vicc akar lenni? Vagy kandi kamera?
    Most már csak azt nem értem, hogy a szerző L&E -ban található (amúgy nem túl erős) novellái hogyan lehetnek nagyságrendekkel olvashatóbbak? Mintha nem is ugyanaz a szerző követte volna el őket!

  10. Jose said,

    2011. március 15., kedd - 8:37 du.

    Üdv dan Doren!

    Kíváncsivá tettél.
    Rákerestem, és egy kritika jött fel:

    http://lfg.hu/9485/ismerteto/aalish-dmohlen-homokszem-csupan-kritika/

    A kiemelt részletek is elegek voltak…
    Na nem csámcsogok tovább, hátha egyszer velem is ezt teszik. 😉

  11. Jose said,

    2011. március 15., kedd - 8:37 du.

    Bár odáig is el kell jutni. :/

  12. Marcus said,

    2011. március 16., szerda - 9:09 du.

    Sziasztok!

    dan Doren: Szerintem a Valhalla idején egy fokkal jobb volt a szerkesztés, másrészt ilyen röviden nem volt feltűnő, hogy mennyire gyenge íróról van szó. Bevallom, nekem anno már az Erioni regékben sem jött be nagyon, csak a könyv megvételekor erre nem emlékeztem. Az Inomis kiadás pedig több ok miatt is extra gyenge lett: például csak celsior szerkesztette (saját bevallása szerint), és ő nem cincálta szét kellően. Nem ismerem pontosan az írók viszonyait, de az írónő régi ismerőse volt több embernek a MAGUS környékén, és a könyve már régóta várta a kiadást, valószínűleg már ezért is nagyon ki akarták adni, akármilyen is.

  13. Sinclare said,

    2011. március 18., péntek - 10:02 du.

    Ezt a Homokszem csupán-t nekem el KELL olvasnom! Rám fér már némi jófajta humoros könyv, ez pedig a kritika és a beidézett szövegrészletek alapján maga a kifogyhatatlan aranybánya. 😀

    Viszont annyiban jó hivatkozási alap, hogy erre mutogatva a teljes Enrawelli írókör bármelyik tagjának bármelyik írását kiadhatnák 🙂

  14. lightningrider said,

    2011. március 24., csütörtök - 10:11 du.

    Többen jelezték a Hallgat az ég hiányosságát, és én is csak csatlakozni tudok. Kornya Zsolt (alias Raoul Renier) novelláján kívül nem találtam benne semmi emlékezetest. A Hit városa ennél azért jobb, bár sok köze nincs az én (eléggé merev) Ynev-képemhez.
    Az Abbitkirálynőért viszont kész vagyok kardot rántani! Nagyon hiányzott ez a színfolt a M*palettáról, és én szívesen várnék még hasonlót az írótól. A Hőseposz is jó volt, a Százháborút nem olvastam, de a visszajelzések arról is pozitívak. Szerintem lehetne még az Abbitkirálynőhöz hasonló, de nem erőltetetten sablonos témát találni. Ott van mindjárt I. Linora, én róla is szívesen olvasnék hasonló stílusút. Egy teljesen más kultúra, mint a toroni. Éppen ez lenne az izgalmas, hiszen maga a helyzet hasonló, hogy mennyiben ad más válaszokat egy shadoni nő, mint egy toroni dáma.

  15. lightningrider said,

    2011. március 24., csütörtök - 10:15 du.

    A másik kedvencem az Anyrok alkonya-Lobogók hajnala iker-novelláskötetek. Bár sok mindent azóta felülírtak, nálam akkor is legalább akkora hiánypótló szerepük van, mint a Hőseposznak. Ezekbe a régi korokba mintha keveset nyúlnánk vissza, pedig megéri. Az AA-LH kötetek nekem nagyon tetszenek, időről időre újraolvasom őket. Ami azt illeti, így a tizedik olvasás környékén a sztori lassan másodlagos lesz a karakterek mellett, pedig a történetfonál is nagyon ötletes (szerintem).

  16. siuras said,

    2011. április 27., szerda - 9:23 de.

    Mint minden lista ez is szubjektív….nem is akarok vitatkozni, de AOC -ról ezt leírni elég merész dolog, talán az első olyan szerző aki mert humoros szálat írni egy M regénybe (Csillagvető)…na mindegy, ez is szubjektív…
    Azt viszont sokkal nagyobb “szentségtörésnek” tartom, h a nyolcadkort valami technológiai ugrásnak tervezik s ezzel viszlát magus feeling…
    Amúgy nagyjából egyetértek a fentiekkel…:)))

    sayonara

  17. Geperet said,

    2011. április 27., szerda - 5:45 du.

    Egyet értek. Egy kategória akkor elég érett ha képes önmaga parodizálása. Ha a M* egy valamire való fantasy akkor AOC-ról szóló részt illene kijavítani.

  18. Marcus said,

    2011. április 27., szerda - 9:25 du.

    Sziasztok!

    Siuras: A fenti nem lista, és nem szubjektív. 🙂 Ha az lenne, akkor nagyon másképp nézne ki. Na jó, egy kicsit azért az, de alapvetően a netes véleményeket próbáltam összegezni.

    O’Connor-nál sokak szerint A vas idejénél kezdődött a lefelé tartó ág, mások szerint a Csillagvetőnél (elismerve azt, hogy a goblinos szál tényleg humoros, a MAGUS irodalom egyik legélvezetesebb történetvonala). Az Aquir gyűrű és a Gorviki vér viszont szinte már egyöntetűen negatív fogadtatásban részesült. Azért nem véletlen, hogy Celsior nem ír már annyit, mint régen.

  19. DReaMSCaPe said,

    2011. április 28., csütörtök - 6:42 du.

    Jó ez a kis regénykalauz általánosságban, de egyéni izlésnek megfelőlen azért markáns különbségek lehetnek. Pl. egyetértek abban Dreidel, hogy az Abbitkirálynő maximum átlagos, viszont a Hőseposz szvsz egyszerűen zseniális (az összecsapott befejzés ellenére is). A nem ajánlott könyvek közül a Ranagol áldásával abszolút kedvencem, mondjuk én imádom Barouche és Russel TV-s könyveit is. Top 10-ben benne van nálam a Renegátok is, viszont az alapművek közül mára több is eléggé “visszaesett a mezőnyben”, főként a kánonbeli problémáik vagy pusztán csak az idiótaságokban való tobzódásuk miatt (lásd Észak lángjai, mai fejjel egyszerűen olvashatatlan). A Karnevál és A renegát is legjobb esetben közepes szvsz, az egyéb ajánlott könyvek közül a Sorsvető pedig nálam a dobogó legalsó fokán áll a legrosszabb könyvek mezőnyében (a Homokszem csupán mindörökké aranyérmes marad, hiszen ilyen borzasztó fércmunkát nem hiszem hogy a piaci viszonyok még egyszer elviselnének, a második hely pedig nálam a Por a porhoz-nak “jár”).

    Persze izlések és pofonok, elég nehéz egy objektiv összeállitást közölni, de nagyjából azért Marcusnak sikerült.

  20. DReaMSCaPe said,

    2011. április 28., csütörtök - 7:16 du.

    AOC-vel kapcsolatban szvsz igaza van Marcusnak, ami jónak mondható tőle az a Sianis novellafüzér a L&E-ben, igaz annak a Sianisnak köze nincs a későbbiekhez (totál más családi háttér stb., később kezdte csak kidolgozni az iró a karaktert, aztán zátornyra is futott vele sajnos). regények közül az egyetlen jó tőle szerintem a Kék éjszakák árnyai; közepesnek sorolom a Siró fém, Hollóidők és Csillagvető triót (szigorúan csak a goblinok miatt akik felhúzzák a regényt), viszont a Vas ideje, Aquir gyűrű és a Gorviki vér az abszoltú nem ajánlott kategória részemről. Egyetlen AOC könyvet vártam az elmúlt években, a Bosszúlovag útját ami Sianis kráni ámokfutása lett volna, de több mint valószinű, hogy soha nem fog elkészülni …

  21. siuras said,

    2011. május 10., kedd - 3:49 du.

    Asszem mindenkinek van hiányérzete és kedvence a listákon…párszor én is voltam úgy, h leviszem az egész cuccot az antikvárba és felejtsük el…
    Viszont a Hollóidők 3 s más évek óta beígért folytatást el szeretném olvasni, bár elég sokat várunk már rá….

  22. Sawyer said,

    2013. január 19., szombat - 11:50 du.

    Az mondjuk kemény, hogy azt írod, hogy a legjobb antológia a bíborgyöngyök, és az egyik legszarabb az alidax gyöngyei, mivel a 2 antológia szinte ugyanaz (4-5 novella különbség van benne és 9-10 ugyanaz)..

  23. Sevecsek Tamás said,

    2013. április 24., szerda - 10:13 de.

    Sziasztok!

    Nekem az egyik etalon, Dale Avery: A renegát, című könyve.Szerintem
    az egyik legjobban sikerült M.A.G.U.S.regény. mindenkinek ajánlom.

  24. Solid said,

    2014. január 24., péntek - 11:28 du.

    Sziasztok!

    A Bíborgyöngyök? Végig jó színvonal? Csak azért nem mondom rá, hogy mélypont, mert a mélypont az a Végzet masinériái, amikor is SPOILER a gnómokat effektíve megtámadja a Borg. SPOILER VÉGE. A Bíborgyöngyöknél legjobban a történet végében csalódtam 😦
    Ettől függetlenül, szerintem sokkal jobb lett volna, ha az utolsó két novellát felcserélik a kiadáskor, mert úgy sokkal nagyobbat szólna a csattanó 🙂
    Persze mindez csak az én véleményem.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: